english english
deutsch  deutsch
magyar  français		 az angyal válaszol

{ dokumentumok }

 
az angyal válaszol
  
Dallos Hanna
 
Kreutzer József

Mallász Gitta
  Gitta művei
  a „Világ igaza”
Strausz Lili

a tanúk
  

Nyitóoldal

kapcsolat


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

Mallász Gitta (1907-1992) egyike azoknak, akikhez ez az egyedülálló spirituális tanítás szólt, amelyet ő tett ismertté „az angyal válaszol” című könyv kiadásával. 

 Életrajz

Mallász Margit Eugénia (Gitta, férjezett nevén Walder) 1907. június 21-én született Ljubljanában (Szlovénia) egy osztrák-magyar családban. Édesapja magyar ezredes volt, édesanyja osztrák születésű. 1920-ban a trianoni békeszerződés után édesapját Magyarországra helyezték, és a család Budapestre költözött. Gitta tizennégy évesen kezdett magyarul tanulni. Tizenhat éves korában érettségizett, és beiratkozott a budapesti Iparművészeti Iskolába, ahol barátságot kötött Dallos Hannával. Az úszás és a képzőművészet lett szenvedélye. Kimagaslóan tehetséges úszó volt, s a 20-as évek végén hátuszásban bajnok lett. 

 Mallász Gitta
Mallász Gitta

A margitszigeti Sportuszodában ismerkedett meg Strausz Lilivel, aki mozgásterápiát és relaxációt tanított, valamint masszázzsal is foglalkozott. Gitta azonban otthagyta sport-karrierjét és visszatért a grafikusi tevékenységhez.  Csatlakozott Hannához, akinek férjével, Kreutzer Józseffel grafikusi műterme volt. Mivel az antiszemitizmus Budapesten felerősödött, és Hanna, József (amint Lili is) zsidó származásúak voltak, Gittának, az arisztokratának a feladata volt az állami megrendelések megszerzése.


Így jött létre a kis csoport a négy fiatalból, akik egyre nagyobb szomjúsággal keresték az élet lényegét, igazságát.  Kitört a második világháború. A helyzet egyre aggasztóbbá vált. Hanna és és József Budapest környékén, Budaligeten egy kis parasztházat béreltek. Gitta és Lili csatlakozott hozzájuk. Tevékenységüket a minimálisra csökkentették, hogy a lényegre figyelhessenek. Egy péntek délután, 1943. június 25-én Gitta felolvasta papírra vetett gondolatait Hannának, aki figyelmeztette Gittát: „Vigyázz, többé nem én beszélek”. Így kezdődött a tizenhét hónapon keresztül tartó tanítás-sorozat, „az angyal válaszol” – Hanna közvetítésével. A tanítások befejező részét egy régi iskolából átalakított hadiüzemben kapták, amelynek a vezetését Gitta azért vállalata el, hogy  zsidó származású barátait mentse. 1944-ben Magyarországon a zsidók fenyegetettsége felerősödött: Józsefet június 3-án deportálták, Hannát és Lilit december 2-án hurcolták el Ravensbrückbe. Egyikük sem tért vissza. Gitta egyedül maradt a kis fekete fedelű füzetekkel, amelyek a beszélgetéseket tartalmazták.

A náci terrort szovjet elnyomás követte Magyarországon. 1950-60 között Gitta jelmez- és díszlettervező, valamint tolmács volt a Rábai Miklós vezette Állami Népi Együttesnél. Tíz év alatt az együttessel bejárták a világot. Ezekben az években szakmai sikerei ellenére Gitta olyan volt, mint egy élő halott – emlékezett rá később. Gitta 1960-ban a „szabadságot válaszotta”, és Franciaországban telepedett le. Hogy megmentse családtagjait az üldöztetéstől (ami az ő külföldön maradása miatt fenyegette volna őket), érdekházasságot kötött Walder Lászlóval (Laci). Kapcsolatuk később szerelmi házassággá alakult. Férjével, továbbá Hélčne Boyer-val és néhány baráttal hozzálátott a nagy feladathoz: a „Beszélgetések” (a továbbiakban a francia kiadás címét követve: Dialógusok) franciára fordításához. De a kiadás késett. És ekkor Claude Mettra író, a France Culture producere az 1976. március 22-i adást teljes egészében Mallász Gittának és „spirituális felfedező útjának” szentelte.  A hatás leírhatatlan volt. Az Aubier kiadó 1976-ban kiadta a könyvet „Párbeszéd az angyallal” címmel. Jaques Chancel 1977. március 10-i „Radioscopie” műsorában megismertette a művet a nagyközönséggel.
Teltek az évek. Walder Laci 1982-ben meghalt. Gitta határozottan visszautasította a guru szerepet, noha erre nagy volt a kísértés. 1983 júniusában mégis elfogadta a zürich-i C. G. Jung Intézet meghívását egy konferenciára. Ettől kezdve életét a Dialógusok magyarázatának szentelte. Konferenciákon és „magyarázó” könyvein keresztül próbált fellépni a Dialógusokkal  kapcsolatos félreértések és félremagyarázások ellen. 1988-ban súlyos balesetben mindkét csuklója eltört. Périgord-i kis házából Tartaras-ba, a Côte Rôtie szőlővidékre költözött Patricia és Bernard Montaud szomszédságába, akikkel szoros barátságot kötött.  Mallász Gitta
Mallász Gitta 1983-ban (Robert Hinshaw fotója)

1985-től az Art’As keretében Bernard Montaud szervezte Gitta előadásait. Utolsó éveit Gitta Tartaras-ban élte, békében, az angyal-tanítás örömében. Itt írta utolsó könyveit, amelyekben az olvasók által felvetett kérdésekre válaszolt.  
1992. május 25-dikén halt meg Tartaras-ban. Hamvait a Rhône folyóba szórták. Akárcsak barátainak, neki sincsen sírja.

Mallász Gitta Mallász Gitta
„A túloldalról írok! Isten veled!” - Gitta

GYÁSZJELENTÉS

Elhagytam testemet
ezt a becses eszközt, mely földi feladatom
elvégzéséhez adatott nekem.
Túlságosan megviselte az idő.
Tudom, hogy kapok majd egy másik,
az új feladathoz alkalmasabb eszközt.
Neked is van rád szabott feladatod.
Fontos, hogy jól teljesítsd addig,
amíg az Égnek eme páratlan ajándéka
- földi tested -
alkalmas rá.
Különben hiába éltél.

2011-ben a Yad Vashem” „A világ igaza” posztumusz címmel tüntette ki, amiért 1944-ben a Katalin katonai ruhákat készítő üzem vezetését elvállalva, több mint száz zsidó asszonyt és gyermeket mentett meg. A díjat unokahuga, Mallász Andrea vette át 2012. május 13-án Párizsban, a Bernardins Kollégium dísztermében a Yad Vashem által rendezett ünnepség keretében.

Gitta munkái

  - az angyal válaszol – Fekete Sas Kiadó, Budapest, 2005.

Gitta ragaszkodott hozzá, hogy ő csak az angyalok „irnoka” volt. Minden beszélgetésen jelen volt, jegyzetelt, majd kűlfôldôn a fordításokon dolgozott és fáradhatatlanul terjesztette a tanítást. 

  - Les Dialogues tel que je les ai vécus (Ahogyan megéltem a Beszélgetéseket) – szerk.: Françoise Maupin, Aubier, Paris, 1984.
- Les Dialogues, ou l’enfant né sans parents (A Dialógusok, avagy a szülők nélkül született gyermek) – szerk.: Roger Bret,  Aubier, Paris, 1986.
 - Les Dialogues ou le saut dans l’inconnu (A Dialógusok, avagy ugrás az ismeretlenbe)  - szerk.: Dominique Raoul-Duval, Aubier, Paris, 1988.
- Petits Dialogues d’hier et d’aujourd’hui (Rövid Dialógusok tegnap és ma) – szerk.: Dominique Raoul-Duval, Aubier, Paris, 1991.
- Quand l’ange s’en męle (Amikor az angyal beavatkozik)  - Beszélgetések Bernard és Patricia Montaud-val, Dervy, Paris, 1990.

 Bibliográfia

- Patrice van Eersel: La source blanche (A fehér forrás) – Grasset, Paris, 1996.
- Bernard Montaud, Patricia Montaud és Lydia Müller: La vie et la mort de Gitta Mallasz, (Mallász Gitta élete és halála) - Dervy, Paris 2001. (A kötet tartalma: Quand l’ange s’en męle, Le Testament de l’ange, les derniers jours de Gitta Mallasz (Amikor az angyal beavatkozik, Az angyal testamentuma, Mallász Gitta utolsó napjai) és Mallász Gitta néhány kiadatlan szövege.

Családi fotóalbum

Album photo familial Mallasz
Mallász Gitta gyermek- és ifjúkora 
Kattintson a képre az album böngészéséhez

Mallász Gitta sportdíjai

A magyar női úszósport úttörőjeként az első nemzetközi hírű női hátúszó.
Az FTC-nek (Ferencváros) 1927-1935 között, a magyarországi női válogatott úszócsapatnak 1929-1934 között volt a tagja.
4x100 m gyorson az 1931-esEurópa bajnokságon Párizsban bronzérem.
Hatszoros magyar bajnok:
- 1931: 100 m hát és 4x100 m gyors
- 1932: 100 m hát  és folyamúszás
- 1933: 100 m hát
- 1934: 4x100 m gyors
Magyar csúcstartó 100 m hát (1’28”8) és 200 m hát  (3’19”0), 1930.
(Forrás: RUL 61. oldal)

Mallász Gitta a műugrást is gyakorolta. Ezt láthatjuk ezen az 1931. évi felvételen. Utolsó előttinek ugrik.