 english deutsch français |
az angyal
válaszol
{ dokumentumok } |
| english deutsch français |
az angyal
válaszol
{ dokumentumok } |
|
Mallász Gitta, a
„Világ igaza” 2011-ben Mallász Gitta megkapta a Yad Vashem Intézettől a „Világ igaza” poszthumusz kitüntetést, amiért több mint száz zsidó nőt és gyermeket mentett meg azáltal, hogy 1944-ben elvállalta a budapesti, katonaruhákat készítő üzem, a Katalin vezetését. Az érmet és címet 2012. május 13-án unokahúga, Mallász Andrea vette át a Yad Vashem Intézet által szervezett ünnepség során, a párizsi Bernardins Kollégium dísztermében.  Az esemény nagymértékben köszönhető Monique Guillemin-nek, aki a kutatási dossziét összeállította a Yad Vashem számára. Ebben a munkában segítette Bóc Imre, aki az alábbi dokumentumban meséli el ezt a kutatási folyamatot. Kis Zsuzsanna - egy fontos tanú - az édesanyjával a Katalinban volt, és az 1944. december 1-i razzia során el tudott menekülni. 2006-ban egy magyar filmrendezőnek elmesélte, hogyan történt mindez. A régi zárda ma egy zsidó iskolának ad helyet. Részlet S. Takács András «
Múltba nézők » c. filmjéből.
2011 óta találtunk még két tanúságtételt. Az első Rusznyák Erzsébet fiáé, aki 1944-ben 8 éves volt. A második forrás részlet Erbstein: The triumph and tragedy of football’s forgotten pioneer c. könyvből, amely Erbstein Ernő futball edzőről szól, s benne szó van arról, hogy felesége és két lánya a Katalinban volt. Rusznyák András tanúságtétele: Emlékszem, hogy a nyilasok első rajtaütésekor nappal volt, enyhe, napsütéses idő, ami meglepő volt, mert mert november 5-dike volt, és ilyenkor Budapesten már hideg szokott lenni. Mi, a gyerekek rejtjelekkel láttuk el a kert legkülönbözőbb helyeit. Amikor láttuk, hogy fegyveresek jönnek, elkiáltottuk a kert végében lévő kerítés nyílásának a rejtjelét. Hamarosan a kerten kívül találtuk magunkat két kislánnyal együtt, és nem tudtuk, mit tegyünk. Az egyik kislány ismert valakit azon a környéken. Hogy ne tűnjünk elveszett gyerekeknek, határozott fellépéssel keresni kezdtük azt a házat. Mivel nem találtuk meg, találomra becsengettünk valakihez. Egy asszony nyitott ajtót, kérdezte, hogy honnan jöttünk, és hogy hívnak minket. Kicsit haboztunk, de aztán megmondtuk az igazat, ami jó döntésnek bizonyult, mert ez az asszony nagypapámnak az asszisztense volt. Elintézte, hogy újból visszavegyenek minket a Katalinba, miután elmúlt a veszély. Nem emlékszem, hogy ez még aznap vagy másnap történt. Az erőltetett menet a budapesti gettó felé - amely végül is félebeszakdt – kitörölhetetlen traumát okozott idősebb nővéremnek. Az Erbstein család tanúságtétele A torinói futball csapat edzőjeként ismert magyar zsidó Erbstein Ernőnek a felesége és két lánya ott volt a Katalinban 1944 július és november között, és jelen voltak a nyilasok első rajtaütésekor. Az idősebb lány, az akkor 20 éves Zsuzsanna visszaemlékezése szerint az édesapja adta le a vészjelzést a nunciatúra felé, és ezáltal vált lehetővé, hogy a nuncius megállíttassa a menetet. A Guardian által közzétett részlet, Erbstein: The triumph and tragedy of football’s forgotten pioneer, Dominic Bliss, Blizzard Books (2014). Tovŕbbi olvasmŕny : Beke Margit, A Boldog Katalin Nagyleányotthon a nunciatúra oltalma alatt, Klinda Pŕl atya személyes archivuma alapjŕn. |